A gyermek mint tét

Feltűnő a mai amerikai irodalomban a gyermek, a gyermekmotívumok jelentékeny szerepe. Mintha a civilizáció szorításából menekülne vissza a természetesnek és természetinek még rontatlan rezervátumába. Ahogy mi a történelmi gyermekkorunkba, a görögségbe nyújtóznánk vissza sokszor szívesen?

Handicap is a nagy történelmi háttér és hátvéd. Nehezíti a jelen önfeledtségét. A gyermeki gyermekkor: együtt és egyidejűleg hozza minden érzelem, reflex, gondolat múltját és jelenét. Az ősit állítja két lábra jelen idejű hús-vér hitelességgel. A mi történelmi gyermekkorunk panorámája egy kicsit szobortemető is mindig.

A civilizációt a gyermek fogja humanizálni? A Gyermek, aki közöttünk jár, s nem a nagy talapzatról néz le? (A görög talapzat lábánál, szerényebben, ott a Gyermek is.) A hippik, ha a szó görög értelmében cinikusok is tudnának lenni, sejthetnék, hogy mit játszanak el.