Érzéketlenség – érzékenységA nagyság közönségesség is, célratörő felületesség, süketség, vakság, csonkaság? Ha a világ rögeszmésen halad a maga valami-célja felé, feláldozva a miriád érzékeny árnyalatot: a Nagy Ábrát egybemarkolni szintén csak hasonló dinamikájú fölénnyel és rögeszmés érzéketlenséggel lehet? Kérdés azonban, hogy nem olyan holtponton hagyatunk-e cserben ezzel a módszerrel, ahonnét éppen a hasonlóan rögeszmés érzékenység mozdíthat csak tovább – vagyis, egy másfajta csonkaság.
Tolsztoj szükségszerűen hagy cserben egy bizonyos ponton. Csehov szintén.
A természettudomány – kvantumfizika – a kísérleti berendezések két csoportját különbözteti meg: az első az impulzus és az energetika, a második a hely és időviszonyok mérését, meghatározását teszi lehetővé. A kettő egyidejű használata elvileg lehetetlen. Komplementerek egymással abban az értelemben, hogy csak az összességük adja meg a jelenség teljes leírását. |