Jegyzet az Elégiához

fagyal – fagyálló, szívós őscserje, bogyójából egykor tintát készítettek, fája faragványos munkára kitűnő.

Vagy a rejtelmes költöző… stb. – afrikai költözőmadárnál megfigyelt atavizmus. A rejtélyes körözést egyes feltevések kapcsolatba hozzák Atlantisszal.

karagöz – átlátszó fehér vászonfal hátuljára szorított átlátszó bőrbábuk árnyjátéka.

Az Öregnek kiosztott józan teológia; kiégett szemű Foglyának a hallgatás, a másnapi máglya-rőzselobbanás – „Most kiigazíttatnak a Te cselekedeteid. Dixi.” – Vö. Dosztojevszkij: Karamazov testvérek (A Nagy Inkvizítor).

ül Oresztész az epigon pusztában, és kinéz – Vö. Vörösmarty: A Rom

Gödel-tétel – minden axiómarendszerben (mely elég erős, hogy tartalmazza az aritmetikát) szükségképpen vannak olyan tételek, melyek nem bizonyíthatók az adott rendszerben; illetve egy logikai rendszer ellentmondásmentessége nem mutatható ki a rendszeren belül.

bár csak közbenső szolga az is – Bárány? – Vö. János: Jelenések, v. 6-9.

Kókütosz – campaniai folyó; úgy hitték, a Tartaroszból ered, ahol a szenvedők könnyeiből gyűlnek meg vizei.

Mária mutatványosáét – utalás Victor Hugo: Nyomorultak egyik epizódjára. (A mutatványos, aki Szűz Mária szobra előtt ima helyett cigánykereket hány.)

Labrosz – Aktaion vadászebeinek egyike, melyek Diana parancsára urukat – aki az istennőt fürdés közben megleste – szétszaggatták.

Pásztor Házában – Vö. a pásztor és ház jelképiességét Vignynél, illetve Heideggernél, kapcsolódva az emberi lét bensőséges kiszolgáltatottságának gondolatához. (Előbbinél a Pásztor Háza „tetőzete nem magasabb, mint a homlokod s szemed”, és egyértelműen azilumként jelenik meg a gépek világával szemben. Utóbbinál: az ember a lét pásztora; a nyelv a lét háza; a pásztort a lét szólítja, hogy igazságát őrizze.)

A 12. rész több helyen kölcsönöz szabadon, illetve használ fel szabadon szóképeket s gondolatokat Teilhard de Chardintól.