|
Az előbb semmi még, csak a biztos csontváz. Sepert kupacok. A szemétládákban átlőtt égők. Gyanútlanul lép ki a puha sötétbe. Megtorpan. Mintha egy másik csendhez súrlódna a csend. Lappangó ígéret mégis? De csak a sarok fordul be a mészárszékkel szemközt s egy ívlámpát bedob –
Szurokba keretezett műtő. Pilinkéző fénykúp. Alatta metszet-éles hiány, fehér boncasztalra vetve.
|