|
Örökké építkezem. Ahány táj, mindenhová házat, horgonyt, erődöt, védtelen sátorlapot. Nem érhet meglepetés, a letelepedési kérelem éjjel-nappal a zsebemben, minden címre. Megbocsáthatatlanul szeretem a földet – nincs erőm megcsalni egyetlen pontját sem. Ha megállnék, a felszarvazott tájak bosszúja ölne meg. Így is – hitegetés minden pillanat. Útközben lakom. Így őrzöm a hűség látszatát
Mégis, itt kell hagynom; atomjaimra szedne különben.
|