Magyar
| A táj alkalmas, a múlt is – ez a túlérett! ez a ringó! |
| ez a búzatáblás! ez a végtelen! ez a televény! ez a rothadás! |
|
| De erről senkinek egy szót se, az álarcok érintetlenek |
|
| Ahogy a bitófáról holnap is lelóg, és az ördögszekérfű évszakos vonulása – |
|
| És a mi hajnalig tartó nappali vonulásunk, ide meg oda, onnét meg ide – |
|
| Hová is lehetnénk máshová? |
|
|
|