Hol élnek a püspök urak?*Az Új Ember című budapesti katolikus hetilap 1986. november 2-i számában közli a Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozatát a katonai szolgálatról. „Az utóbbi időben többször hangzott el a vád a Magyar Katolikus Püspöki Kar ellen itthon, méginkább külföldön nyilvánosan is – kezdődik a nyilatkozat –, hogy nem törődik azokkal, akik egyéni lelkiismeretükre hivatkozva megtagadják a katonai szolgálatot és ezért az állami törvények értelmében büntetésben részesülnek.” A Püspöki Kar visszautasítja ezt a vádat, és hangoztatja, hogy magatartása a II. Vatikáni Zsinat tanításának alapján áll. „A zsinati tanításból következik – jelenti ki –, hogy a katonai szolgálatot nem lehet elutasítani vagy elítélni.” Igaz, a zsinati okmány arra is kitér: „Méltányosnak látszik, hogy a törvények megértően intézkedjenek azokról, akik lelkiismereti okokból nem fognak fegyvert, de készek békés formában szolgálni az emberek közösségét” – de a magyar Püspöki Kar sietve hozzáteszi: „A Magyar Népköztársaság alkotmánya értelmében minden állampolgárnak kötelessége a haza védelme. Az eddig történt megbeszélések is megerősítették, hogy hazánkban a katonai szolgálat kifejezetten a haza védelmére, a béke fenntartására, a közbiztonság megerősítésére irányul.” A magyar püspököket a legkevésbé sem zavarja az, hogy a katonai szolgálatot megtagadók jelentős része mélységesen hívő katolikus fiatalok soraiból kerül ki; az ő védelmük helyett a Magyar Népköztársaság büntető törvényeit veszik védelmükbe. Nem zavarja őket az sem, hogy a Varsói Szerződés értelmében a magyar hadsereg a hivatalosan is egyház- és vallásellenes szovjet főparancsnokságnak van alárendelve. A béke, azaz a Pax Sovietica védelmében tőlük akár le is mészároltathatják magukat a magyar fiatalok. Lelkiismeretének megnyugtatására a Püspöki Kar nyilatkozata megjegyzi: „Öröm mindnyájunk számára, hogy az elmúlt 40 esztendőben minden feszültség ellenére Európában nem volt háború…” Lehetséges, hogy a magyar püspökök valamennyien 1956 után született kamaszok vagy harminc év alatti ifjak? Mert ha nem, akkor hogyan nem vették észre, hogy Európában, sőt Magyarországon az utolsó harminc évben igenis volt háború: harminc évvel ezelőtt a Szovjetunió gépfegyverekkel és tankok ezreivel, nyílt háborús eszközökkel verte le a magyar forradalmat és az ellenállók soraiban a magyar néphadsereget is?! Hol élnek a püspök urak? Azt, hogy hogyan élnek, nem kérdezzük. Aligha túlságosan rosszul. És jólétük nincs is veszélyben. A Népszabadság 1986. október 23-i száma szerint a budapesti kormány szóvivője üdvözölte a Püspöki Kar nyilatkozatát, amely – mint mondta – „egyértelmű eligazítást ad az ifjú hívőknek” és „összhangban van a katolikus egyház államalapító István királyunk óta képviselt történelmi hagyományaival”. Az ezeréves egyházi hagyomány a mindenkori hatalom kiszolgálását jelentené? Van mire büszkének lennie a Magyar Katolikus Püspöki Karnak!
1987. 1. szám
A hivatkozás helye Jegyzetek
Új Ember – katolikus hetilap. Új Ember – 1986. nov. 2. számában a Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozik a katonai szolgálatról. Népszabadság – az 1986 nov. 23. szám üdvözölte a Püspöki Kar nyilatkozatát. |