Napihír*Gerő Ernő 82 éves korában Budapesten meghalt. Fiatalon kapcsolódott be a nemzetközi kommunista mozgalomba. Első jelentős szerepét akkor kapta, amikor Moszkva a Komintern ügynökeként a spanyol polgárháború idején Katalóniába küldte. Hugh Thomas, angol történetíró, A spanyol háború című könyvében „a baljóslatú Gerő”-nek nevezi, aki „Singer”, „Pedro” és „Gere” néven tevékenykedett, besúgók és provokátorok hálózatát szervezte meg, szocialisták, anarchisták és trockisták százainak, vagy inkább ezreinek vére tapadt a kezéhez. Barcelonából Moszkvába került vissza, majd a II. világháború végén Sztálin Magyarországra vezényelte, egyes források szerint még Rákosinál is fontosabb feladatokat bízva rá. Mint a Politikai Bizottság tagja és különböző, főleg gazdasági miniszteri tisztségek viselője az 1945 és ’56 közötti időszak, s az akkor elkövetett visszaélések és bűnök egyik fő szervezője és végrehajtója volt. 1956 nyarán, Rákosi leváltásakor a Szovjetunió őt nevezte ki első titkárként a magyar kommunista párt élére. Október 23-ának estéjén elmondott provokatív rádióbeszédével, a tömegekre való lövetéssel és a szovjet csapatok fegyveres beavatkozásának kérésével a tragikus események kiváltásában övé a legfőbb felelősség. A forradalmi, fölkelt nép dühének láttán Hruscsovék leváltották, s ismét Moszkvába menekült. A hatvanas évek elején tért vissza Magyarországra. Noha a kommunista pártból kizárták, bűneiért sohasem vonták felelősségre, és a Kádár-rendszer magas nyugdíjat, békés és gondtalan öregséget biztosított neki. Budapesti jelentés szerint szívszélhűdésben halt meg. Ez volt az első alkalom, hogy Gerő szívéről valaha is szó esett.
1980. március–április
A hivatkozás helye Jegyzetek
Katalónia – autonóm spanyol tartomány. Hugh, Thomas (sz. 1931) író, történész, biográfus. A spanyol háború – The Spanish Civil War, 1961. okt. 23-án … rádióbeszédében – a budai műegyetemi hallgatók által kezdeményezett tüntetésre a Jugoszláviából épp visszatérő Gerő Ernő a rádióban kívánt reagálni. A pártközponti dolgozószobájából közvetített 15 perces beszédében a közelmúlt hibáiról ugyan említést tett, de tartózkodott Rákosi Mátyás kritikájától. A népi vívmányok és a szocialista demokrácia megőrzésére szólított fel és dicsérte a SZKP-t. A megmozdulással kapcsolatban ellenséges félreinformálásról beszélt, a sovinizmus mételyétől és annak nacionalista jellegétől óvta a tüntetőket, majd éberségre intett. A beszéd nagy felháborodást váltott ki. a tömegre való lövetéssel – (1) A Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületének védelmét 1956. okt. 23-án este 300-350 ÁVH-s őr és egy kisebb katonai egység látta el. Az épület előtt összegyűlt tömeg a műegyetemi hallgatók által megfogalmazott követeléseket kívánta beolvasni. A védők és a tüntetők közötti egyre feszültebb viszony véres összecsapásba torkollott. A Rádió ostromának híre gyorsan elterjedt Budapesten, elszabadítva az indulatokat és a felkelés országos méretűvé válásában meghatározó szerepet játszott. (2) Okt. 25-én a tüntetők orosz katonákkal barátkozva a Parlament előtti Kossuth Lajos térre vonultak. A békésnek induló megmozdulást félbeszakították a tér körüli épületek padlásteréből hirtelen megszólaló géppuska-sorozatok. A tíz percig tartó lövöldözés a szovjet katonák viszonzása ellenére is tömegmészárlást eredményezett: kb. 150 halott és számos sebesült feküdt a téren. A tűzparancsot valószínűleg Gerő Ernő utasítására Piros László belügyminiszter adta ki. a szovjet csapatok… beavatkozásának kérésével – Gerő Ernő okt. 23-án este 10 és 11 óra között beszélt Moszkvával. Ekkor a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok egy része már mozgásban volt Budapest felé, hogy „jelenlétükkel véget vessenek a kirobbanó felkelésnek”. |