Anekdota*Színhely: Iványi úr könyvüzlete Londonban, ahol magyar újságok, folyóiratok, könyvek mellett hazai élelmiszereket és italokat is árulnak. Időpont: valamikor, Karácsony előtt. Belép a Vevő. – Adjon nekem két rúd szalámit – mondja Iványi úrnak. – Aztán két rúd bejglit is, az ünnepekre… Az a móri bor, amit a múltkor vettem, nem volt valami jó… – Próbálja meg a Badacsonyi Kéknyelűt… – Adjon belőle három üveggel… No meg két doboz tarhonyát, egy csomag paprikát, de abból a csípős-erősből… Egy kis csabai kolbászt is… Csomagolja az egészet egy vastag dobozba… Mivel tartozom? Iványi úr számol. – Öt font hetvennel… Miközben a csomagot készíti, a Vevő a könyvespolcot nézi és levesz egy könyvet: – Jé, magának ez megvan?… Adja kölcsön… – Kölcsönbe nem adunk – feleli Iványi úr. – Vegye meg! – Mibe kerül? – Egy húszba… – Egy húszba? – mered rá a Vevő, és mint akit skorpió csípett meg, visszarakja a könyvet a polcra. A történet nem kitalált tanmese. Hites szem- és fültanú, Cs. Szabó László mondotta el, (elnézést kérünk tőle, ha nem szó szerint, hanem Fenyő Miksa kedvelt formulájával „csak emlékezetből idézzük”) azon a találkozón, amelyet a kitűnő Albrecht Dezső szervezett az író és párizsi magyar tisztelői között. A jelenet nem londoni specialitás. Megtörténhetett volna Párizsban, New York-ban, Torontóban, Münchenben és Sydney-ben is. Cs. Szabó László előadásában arról szólt, hogy az emigrációs magyar betűt – nemcsak az Irodalmi Újságot, hanem valamennyi színvonalas folyóiratunkat és könyvkiadónkat – végveszély fenyegeti. De az a hazafiság, amelyet már Arany János úgy határozott meg, hogy „Hasadnak rendületlenül légy híve, óh magyar”, továbbra is a legjobb egészségnek örvend. Az előadás hallgatósága jóízűen derült a fenti anekdotán. Anekdota? Jó volna hinni, remélni, hogy csak az. S ha mégis más volna, kevésbé vidám, sokkalta szomorúbb, tragikusabb, akkor rajtunk, valamennyiünkön múlik, hogy – az legyen belőle.
1972. március 15. – április 15.
A hivatkozás helye Jegyzetek
Iványi úr könyvüzlete – Londoni magyar könyvek és árucikkek boltja. Cs. Szabó László – Csíkcsekefalvi (1905–1984), író, esszéíró, kritikus. Kolozsvári gyermekkora után 1918-ban Budapestre költöztek. 1935–1944 között a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának vezetője, jelentős szerepet vállalt az élő magyar irodalom megismertetésében. 1945-től a Képzőművészeti Főiskola Művelődéstörténeti Tanszékének vezetője. 1949-ben emigrált, Rómában és Firenzében élt, majd 1951-ben Angliában telepedett le. 1983-tól a BBC munkatársa. Fontos szerepe volt a nyugati magyar irodalom összefogásában. Fenyő Miksa – (1877–1972) kritikus, szerkesztő. A Nyugat c. folyóirat egyik alapítója, szerkesztője (1908–17), főmunkatársa (1921–29), 1914 és 25 között pedig társkiadója. Felismerte Ady Endre jelentőségét és lelkes híveként támogatta. Albrecht Dezső (1907–1976) erdélyi arisztokrata, a két vh. közti erdélyi magyar irodalmi élet aktiv résztvevője; Észak-Erdély visszacsatolását követően a budapesti parlament képviselője; a háború után Párizsba emigrált, ahol a Szabad Európa Rádió alkalmazottja volt. |