| A madarak kezükre szállnak. |
| Napos patakra járnak inni. |
| Gyér szavaikban csend lakik. |
|
| Beszélgetnek a fellegekkel. |
| Értik a csillagok szavát. |
| Lábuk előtt gyíkok pihennek. |
|
| Mint akik mindent elvégeztek, |
| Már semmi dolguk a világgal. |
| Járnak nagy, néma fák alatt. |
|
| Az arcuk kénsárgán világít. |
| Tekintetük hegyek nyugalma. |
| És meghallják, ha szól az Úr. |
|
| tárják, mikor felkél a nap. |
| Szívük merő egy nyugtalanság, |
| s pogány igéket mondanak. |
|
|