A víz a víz^*

a szélben áll két keze röpköd szélfútta virág szirmai átlátszóvá mossák a fény hosszú hullámai a lepkék megpihennek arcán mert immár végképp egy velük erdők vizek vele dalolják egyforma énekük a víz a víz a drága víz partjára száll egy nagy madár két szárnya közt tarkán lobog az álombeli táj a hulló napból visszanéz csodásan virágzó szeme nyírfák húrjain zeng tovább a gyöngyöző zene