Mert benne a forgó homály |
megfényesül, formát talál, |
is bolygó lelkekkel tele, |
mert benne egy égbolt delel |
mert benne százfelé hasad |
s megáll a kerek pillanat, |
mert benne az anyag tömör |
mennydörgő-villámló folyam, |
mert annyi formát meglakott, |
mert benne a csend és a szó |
mert ha kimondja szavait, |
mert szolga s király egymaga – |
ragyogjon hetven csillaga! |
|