Nyilalló szálon^*

Nyilalló szálon száll a nap, remeg a véknyuló fonál, halk pattanással elszakad a fák sötét csomóinál. Kék pára készül, szétterül, szálakban ring a kerten át, egymást ugatják messziről a feleselgető kutyák. A házak közt a megrekedt szekérzörgést még hallani, de máris nőni kezdenek a csend sötét bozótjai. Kénsárga, vattás fellegek. Kis szélben rezzenő pihe. A roskadt óltető felett borzongva száll a semmibe.