Undor^*

Rángó inakkal küszködöm, nyelem a langyos kortyokat. Ha tudnátok, hogy néha mily keserű undor fojtogat! Öklendezem már. Hagyjatok megállni. Gyomrom émelyeg. Torkomig érnek zsírosan az undorító ételek. A folyóban a híd alatt pászmásan kavarog a szenny. Széthull a táj, örvényesen forogni kezd velem. Az ingó korlát dől felém. Torkomra dugom ujjamat. A hevenyén belém tömött világ egyszerre kiszakad. Hajnalodik. A szürke fény a lucskos tájon szétterül. Ömölj körém üvegesen te védj meg, tiszta űr!