Tüzek égnek, távoli jelek. |
|
Mi köti még, micsoda súly |
illó szivárvány szavainkat? |
Holdbeli fények, zöld bozót |
|
Ki tud még bennünket szeretni, |
s ki az, kit innen még elérünk? |
Magányunk hűvös ragyogása |
|
Naponként tágabb lesz a vágy, |
Így őriz tiszta szegénységünk |
a baljós csillagok alatt. |
|
|