Newton sírja a Westminsterben
| Ha már kornak a barokk volt kiosztva, |
| nyugodhatom gótikus kődobozban, |
| s jön klasszicizmus, nagy vonalak jönnek |
| vak szárnyain az ismeretözönnek. |
| Az idő kék emeletei felettem, |
| az isten könnye is csak földi rendben |
| üti át őket, bennük örökre már |
| csak én lakom egyszerre s a madár. |
|
|