Vivat academia
Valaki, megkínzott Galilei |
álmodja ezt a hadsereget. |
özönlik le a diákság, porzik |
mellszobrok fenn a sifonokon, |
összeomlik a kapuboltozat, |
talpig porban a szökőkút, |
úgy viszik ki a tudást, mint |
végtelen áradatuk már kinn |
van a tereken, ott hömpölyög |
a világ láthatatlan utcáiban. |
Együtt a tudás szelíd lovagjai. |
Valaki megkínzott, megalázott |
különben egyenként ülnek pislogó |
lámpáknál, s időnként orrukon |
megigazítják a pápaszemet. És |
|
|