Végül is
| Hosszasan rohantam ott, ahol |
| jelen se voltam. Hosszasan |
| néztem ezt, hosszasan eltöprengtem |
| rajta. Hosszasan ültem csendben |
| a minden kiürült színhelyein, ott, |
| ahova nem volt idő betérni, mert |
| hosszasan kellett rohanni amott. |
| Ez volna jelenlétem rövid története. |
| Ki kellene derítni végül, jaj, hogy |
| kerültem így a csillagok közé, jaj |
| hogy engedtek így a számok közelébe. |
|
|