Mindenkori

Hadd lássuk, ezredszer is meg tudom mondani
pontosan: mi van a mostnak kiszolgáltatott
mindenkori világgal, hadd lássuk, mit kezd
jelenvaló percem az egésszel, lássuk: az óra
ketyegése, a lapátok csörrenése, a szívdobogás
hogy jár-kél egymás mellett, egymás közelében
megbízható ismeretségben, mint csakis embert
izgató világszag, világillat, világdélután.
Volt, nem-lesz találkozások a hangok között.
Micsoda jelentéktelen kifogás mindig a csend
az örök jelenlét ellen, mikor az értelem bírná
olyan sokáig. De hát időnként csend lesz a test
stúdiójában, és távolodó léptek az órák
akusztikai képernyőjén, a szavak rádiójátékában,
a dolgok műteremfelvételén, és olyankor meg-
szólal a kimondó: hadd lássuk, ezredszer is
meg tudom – – – – – –
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]