A hang
Kísértet-éles csillagos éjszakákon átfut |
egy hang a suttogások álló aranyán. |
Mutassátok meg a költőket, akiket |
olvastok, s megmondom, kik vagytok. |
|
Mutassátok meg a költőket, akiket |
tiszteltek, s megmondom, kik voltatok. |
Nagyapáink szikár alakját látom el- |
viselhetetlennek tünő korokban, mikor |
hervadt már ligetünk, s csak könyveink |
|
Mutassátok meg a költőket, akiket |
megvédtek, s megmondom, kik lesztek. |
|
|
|