Emelet

Szép régi kapualj,
karba tett vaspántokkal.
Az emelet én vagyok.
Hajolj ki rólam, megtartalak.
Erkélyedre lehull egy levél,
aztán egy hópehely.
Egyre nehezebb leszel,
s egy téli éjszakán
leomlok súlyod alatt.
Szép régi kapualj
karba tett évezredekkel.
Az utolsó szerelem.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]