Van, aki…
Nyugodtabban éltem. De kinél? |
Van, akiből csak egy kéz tartozik az egészhez. |
Vannak számok, melyeket képtelen |
vagyok levonni az egészből. |
Mindenki megérdemli a sorsát, s a |
mások sorsát is megérdemli mindenki. |
Van, akiből csak egy fej tartozik az egészhez. |
Hogy sír a kulcscsomó, (a képletek mind sírnak) |
nem igyekszik eléggé minden helyet találni, |
s egyszer csak hirtelen késő lesz. |
Bizony mennyit éltünk mi s mennyit mások, |
s mekkora különbség sorsok és tettek között, |
tetteink és sorsaink között. |
Csakhogy mindenről nekik semmi se |
jutott eszükbe s nekem valami. |
A hibahatár a végtelenbe tágul. |
Szeretem, mikor mindenséget érek. |
Nem ez az utolsó nagyság itt. |
Egyikünk önként fogja fölöslegesnek |
csak az egészhez tartozik valami. |
|
|