Villámlások
Minden korra a létező többi bevilágít. |
Hol van a csend, mely megszelídíti |
a sötétséget? Míg élek, nem tudok |
igazán aludni. Csupa emlék és tudás |
a test medre, mindensége, háborog, |
hallom, látom, érzem, hogy most is a |
partra kell csapjon egy hullám alakú |
reggel. Most e korra a létező többi bevilágít. |
|
|