Átváltozás
Magamra hagy minden este a nap. |
Gondolataim ha ébren tartanak. |
Tovább sütnek, mint szeles sugarak. |
Sötétben zúgó fasor a harag. |
Éjjel is látó baglyok a vonalak. |
Itt futnak nappal az idegek alatt. |
Szüntelen égő lángjukban tartanak. |
Míg egyszer a hajamon, fehéren, megpillantalak. |
|
|