Utazások
A hálókocsi lila éjszakája. |
Szívem helyére szól a szám. Ki vagy? |
Megengedem, hogy hajnalig e szálló |
érckoporsóban mellettem maradj. |
|
Még elvisellek holnapig, halálig. |
De aztán engedj, köszönj el és vége. |
Holnap a fényben, Európa-utcán |
nem lehetek utasok menedéke. |
|
Mindenkit vár a neki való város |
az éppen neki való szerelemmel. |
Minél nagyobb a megérkezés vágya, |
annál messzibbet képzel el az ember. |
|
|
|