Fürödjünk fűben

Az alkony nem szégyen – mondta,
s felvonta szemöldökét. Aztán
megmagyarázta: agyunk naponta már
csak környezet néven mosakszik,
s a kései testnek is más kalandok
esnek jól, nemcsak az élet.
Például fürödjünk fűben, a zöld
úgyis változatlan erejű, százezer
éve izgat. S mégsem volt mindenkié.
Nekem már szeretőm, ezért szoktam
kinézni, mikor csak tehetem, mindig
az ablakon, s ha akarod tudni,
hátad mögött a te füveiddel is
szerelmeskedtem.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]