Apáczai enciklopédiája

Milyen öreg fiatal beszél innen hozzám: „A fák olyan gyökeres állatok…” Hogy kínlódtak ezek ott, hiszem, hogy más nyelven is, a terminoló- gia előtti alkonyatban! Aztán jött az ész estéje, a szelíd lámpafényben a felfokozott képességek diadalai: a végleges művek. „A tűz, mely a föld, víz és a levegőég s egyéb testek menedéki- ben lesz, a legvékonyabb részeknek gyülekezete.” De mit ér tudni egy kor teljes tudását, ha nem az igazi, az érvényes már! De milyen öreg fiatalok beszélnek hozzánk odaátról! Néha úgy érzem magam hiányozni egy másik korból, és itt is fölösleges lehetek? Gyűjtjük tovább a mindent. A mindent jelen időben, a mindent múlt időben, a mindent minden időben.