Korok

Én semmi mást, még néhány életet kérek. Ha volna elég, vállalnék egy máglyahalált. Türelmes magántanítást vállalok. Egyet csupa éjszakából állót is szeretnék, kényelmes töprengésre és nyugodtan átélt szerelemre pazarolhatót. Egyet a lelkiismeretnek. Aztán jöhetne akár ez is, az egyetlen, a rövid, a legrövidebb, a halálvégű. Én így is megmaradhatok, de akkor építenetek kellene néhány új világot. Egyet a tudásnak, egyet a türelemnek, egyet az indulatos leszámolásnak, háborúnak, aztán jöhet ez az egy is, az egyetlen, zsúfolt és drága, az életemmel teljesebb, hogy rövid szerelemben elégjünk mind a ketten, csupa háborúban, csupa éjszakában, csupa tanításban. És halálunk utánra íme az első üzenet: megmaradtunk.

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]