A vers ege

Egy kor, fehér hegedűnapok. Képzeld el, mit írhattam volna rá, ha csak az enyém fél kettőtől halálig a vers ege, a kor. A vers ege: a föld. A köz javára is tanulja mindenki, amit egyedül ő tud nagyon. Hosszasan tanulgattam én is írni ezen a nyelven, olvasni ezen a nyelven, s amikor nem lehet már, ezen a nyelven aludni a halált.