Himnusz egyedül
Ne legyek hálátlan, de kezd a világ |
kiteljesedni, s rátok a csodák se hatnak. |
Itt volt Bach, meséli, hogy a múlt héten |
Witgenmayerék megint összezördültek a |
feleségével, abban a kert-ügyben, mely már |
lassacskán hét hónapja húzódik. Ha nem egyéb, |
per lesz belőle, s megy, megy majd megint |
a pénz. Egyébként elutasították megint a |
folyamodványaim. Egy szavam se fogadja meg senki! |
De újra nyár van. Ó, a reggelek nyáron mindent |
teleírnak, s akkor is, azértis hagyunk nyomot |
valahol, mint az éveket újraélők – |
|
|