Flamand
Panek Zoltánnak
Mikor semmi más, csak az, amit jelent egy hang, |
egy szó, egy gong, egy harang, valahol az utolsó |
fal mögött, ahova véletlenül beütközött, betört |
egy eltévedt vonat ütközője, s a furcsa tárlat: |
a kiállított baleset termében sétál vasárnap |
délután a lélek. Egy hang. Valahonnan |
a történelem letelt hetéből. |
|
|