Novemberi eső

Egy vízcsepp szála se szakadt el, mégis hiába kapaszkodnék rajtuk az égre. A felhő, ha lélegzem benne, mint az angyalok, – Távoli tájak páráit adja át. Ködök hónapjában jutok csak messzi földek leheletéhez, esők hónapjában eltéphetem csengő-köteleit az égnek: A tél beáll, az éjszakákon csendet kívánok, csendet. Hallani akarom az ág, a párkány,   a tenyerem,   szívem rebbenését, mikor régi illatú első pelyheket ringat-lenget.