Szövetségek
| Lánc rímel arra, hogy óra. |
| Babilonban és Burgundiában. |
| meg nem szakad, úgy hurcolja |
| magával a nap, mint ijedt |
| madár az üldözőt, mint üldöző |
| Lánc rímel arra, hogy nap. |
| A lényegből induló sugarak |
| kihurcolnak a nyílt nagy óceánra. |
| A semminek is, ha van, nagy volt az ára. |
| Ropog a villámlás. Valahol órák kongnak. |
| A nap körül a láncok tüzes hórába fognak. |
| Az éjszakai vihar most minden láncát rázza |
| a fáraó-sírokra, a bécsi Habsburg-házra. |
| A történelmi okság s a láncreakciók |
| ropogva megfeszülnek. Így semmire se jók. |
| Amíg a láncunk ér el: nyárspolgár fizikánk, |
| az eszméletünk addig képes vigyázni ránk. |
|
| Mi megmenthetne engem, mi megmenthetne téged, |
| valamely láncot kínál: bármilyen szövetséget. |
| A kezem nyújtom mégis, értelmem két kezét, |
| kötni a világ végét s a világ kezdetét. |
|
|
|