Egzisztencializmus
A téli holdra, mint a farkasok, |
kopasz bozótból nézek, itt vagyok. |
Félelmesebbé teszi, hogy ragyog |
a hideg és hogy egyedül vagyok. |
|
Visítnék, ahogy őrjöng az egér – |
ha nem félnék jobban a többinél. |
Ember vagyok – egyetlen fegyverem, |
ha el nem árulom, mi van velem. |
|
|
|