A viaszbaba
| A legtüzesebb távcső legtávolabbi |
| lencséje előtt: a Nap közepében |
| vakító izzás hátterén látható |
| mindig egy leány. Mintha a szomszédház emeletéről |
| a zajló utca felett lesnék át, |
| mintha egy kerti ablakon, levelek |
| s ágak ujjközén figyelném – |
| tesz-vesz, levetkőzik, babásan alszik, |
| nyújtózik, kócos, felkel, |
| ír, olvas, főz, mosakodik |
| Minden felett, ami férfi bennem, |
| ami asszonyi közönséget kíván, |
| hogy kitárja, kipanaszolja magát, |
| nem tudom, mit is remélve. |
| Egy biztos: a szerelem növekvő hatalmát |
| jelenti, ha oltalmam alatt |
|
|