Az ablak előtt
Embertartásban állok az ablak előtt. |
Pedig szívesebben ereszkednék |
szűkölő farkasok, haldokló tevék |
Ez a fájdalom inkább ne alázna embert! |
|
Madarak repülnek át valami |
millióéves tájon, megjegyzett tereken |
s tisztelettel felkrúgatnak |
kívánság-szárnyú társaik vergődnek ott, |
|
|
|