Életrajzi vázlat és bibliográfia

Nem feladatom saját munkásságom értékelése. Ez a szakma és az olvasó dolga. Az alábbiakban kizárólag dátumokra, tényekre szorítkozom. Egy pályarajzomat áttekintő, filológiai pontosságra is törekvő tanulmány, lexikon- vagy kézikönyv-szócikk a következő adatokból indulhat ki:

LAKATOS ISTVÁN 1927. április 26-án született Bicskén, Középiskoláit Tatán és Zalaegerszegen, az egyetemet Budapesten végezte. Munkáival a Válasz, a Magyarok, a Sorsunk, az Újhold és más folyóiratok hasábjain 1947 óta szerepel.

1949. január: Baumgarten-díj. 1949 könyvnapok: A Pokol tornácán és egyéb kisebb költemények (Dante). 1954: Bessenyei-kör néven megalapítja a Petőfi-kör elődszervezetét. 1955: a Petőfi-kör vezetőségi tagja, ugyanebben az évben kizárják a vezetőségből. 1956: az írószövetség elnökségének tagja. 1957: Heine: A nemes Schnabelewopski úr emlékirataiból (fordítás, A német elbeszélés mesterei I., Európa). 1957. március: letartóztatják. 1959: visszanyeri szabadságát. 1962: Vergilius: Aeneis (fordítás, Európa). 1963: Vergilius: Eklogák (fordítás, Magyar Helikon). 1964: Mahábhárata–Rámájana (fordítás, többekkel, Magyar Helikon). 1967: Vergilius Összes művei (fordítás, 1. kiadás, Magyar Helikon; 2. kiadás, kísérő tanulmánnyal, jegyzetekkel, Magyar Helikon, 1973; 3. kiadás, Európa, 1984). 1968, 1973, 1982, 1988, 1989: kiadói nívódíjak fordításaiért és eredeti munkáiért. 1970: Évezredek eposzai (válogatás a világ nagy elbeszélő költeményeiből; bevezető, kísérő tanulmány és fordítás, többekkel, Kozmosz). 1971: első szerzői estje az Eötvös-klubban, Keresztury Dezső bevezetőjével. 1972: huszonhárom évi szünet után második verseskötete, az Egy szenvedély képei (Szépirodalmi). 1975: visszaveszik a Magyar Írók Szövetségébe. 1981: Írás a porban (válogatott versek és kisebb versfordítások, Szépirodalmi). 1981: Vergilius: Georgica (különkiadás az Összes művek-ből, utószóval, Giacomo Manzú illusztrációival, Magyar Helikon). 1982: a Művészeti Alap jutalma műfordítói életművéért, és Graves-díj az év „legszebb” verséért (Atrium mortis címen jelent meg). 1982: Kék pille (új és régebbi versek, a békéscsabai Megyei Könyvtár bibliofil kötetként, könyvárusi forgalomba nem került). 1983: József Attila-díj. 1984: Ugyan miféle kutya ez? (önéletrajzi írások a békéscsabai Megyei Könyvtár sorozatában, könyvárusi forgalomba nem került). 1985: második szerzői estje a Fészek-klubban; ugyanott Szőllősy András triójának bemutatója: Töredékek Lakatos István verssoraira. 1985 ősze: Déry-díj. 1986-tól mindmáig tagja az írószövetség választmányának; Könyvhétre Lengyel Balázzsal és Nemes Nagy Ágnessel megindítja az Újhold-évkönyvek sorozatát (1991 végéig 12 kötet). 1986–1987 és 1989–1990 közt a Soros Alapítvány kétszer kétéves ösztöndíja. 1987: Újhold-est hatvanadik születésnapján a televízióban. 1987 nyarán: A sötétség virágai (vers és próza, Szépirodalmi). 1988. január: portréfilm a televízióban. 1988: Bhagavad Gítá – A Magasztos Szózata (fordítás, Európa). 1991: a Magyar Köztársaság 1956-os emlékérme. 1992-től akadémikus. 1992 októbere: a Soros Alapítvány irodalmi életműdíja. 1993, könyvhét: Paradicsomkert (összegyűjtött versek és szépprózai munkák; életműsorozat I. kötete, Tevan); 21 vers (válogatás, Belvárosi). 1993: a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje. 1993–1996: a Magyar Könyv Alapítvány kurátora, majd elnöke. 1995: Kossuth-díj. 1995 őszétől: ismét tagja az írószövetség elnökségének. 1996: Hét évszázad magyar költői (a korábban Hét évszázad magyar versei címen megjelent antológia újraszerkesztése, Kovács Sándor Ivánnal, Németh G. Bélával; Tevan). 1997: Mahábhárata-fordítások, Vergilius Összes művei (az életműsorozat II. kötete, bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel, Tevan, sajtó alatt).

VERSEI FORDÍTÁSBAN Angolul: Laura Schiff, Alan Dickson és Daniel Hoffman (The New Hungarian Quaterly, 1973/4 1983/1). Héberül: Jáoz-Keszt Itámár (A Csodaszarvas, I–III, Tel-Aviv, 1984–1989). Oroszul: névtelen (Megyek élő testvéreimhez – finnugor költők antológiája, Magyar Írószövetség, 1993). Spanyolul: Jesús Tomé és Ferdinandy György: Mariposa azul (Kék pille, Válogatott versek, Rio Piedras, Puerto Rico, 1996).

IRODALOM Kabdebó Lóránt: Lakatos István (monográfia az Akadémiai Kiadó „Kortársaink” sorozatában, 1986).

HETVEN VÁLOGATOTT RECENZIÓ, TANULMÁNY 1948–1997 KÖZÖTT: Sőtér István (Négy nemzedék, 1948; Gyűrűk, 1980); Keszi Imre (Szabad Nép, 1949. V. 31.); Faludy György (Népszava, 1949. VI. 3.); Szabó Ede (Fiatal Magyarország, 1949. VI. 9.); Spectator = Thurzó Gábor (Vigília, 1949/8); Reményi József (Books Abroad, Oklahoma, Summer 1950); Devecseri Gábor (Magyar Nemzet, 1962. VI. 10.; Antik tanulmányok, II, 1981); Rába György (Nagyvilág, 1963/2); Cs. Szabó László (Katolikus Szemle, Róma, 1963/3/; Római muzsika, 1988); Tamás István (Magyar Nemzet, 1963. IV. 9.); Szilágyi János György (Antik tanulmányok, 1963/3–4); B. Révész Mária (Filológiai Közlöny, 1963. I–VII.); Horváth István Károly (Nagyvilág, 1964/2); Falus Róbert (Népszabadság, 1967. IX. 1.); Tüskés Tibor (Nagyvilág, 1968/3); Tóth Béla (Alföld, 1968/5); Kartal Zsuzsa (Magyar Nemzet, 1972. IV. 9.); Falus Róbert (Népszabadság, 1972. IV. 14.); Beney Zsuzsa (Élet és Irodalom, 1972. IV. 22.); Veress Miklós (Kortárs, 1972/7); Tüskés Tibor (Könyvtáros, 1972/8); Rónay László (Tiszatáj, 1972/8); G. Szabó László (Magyar Hírlap, 1972. X. 14.); Alexa Károly (Kritika, 1972/11); Ritoók Zsigmond (Antik Tanulmányok, 1975/1); Vargha Balázs (Magyar Nemzet, 1981. XI. 24.); Tasi József (Új Könyvek, 1981/12); Lengyel Balázs (Élet és Irodalom, 1981. XII. 12.); Seres József (Népszabadság, 1982. I. 8.); Pomogáts Béla (Magyar Hírlap, 1982. II. 20.); Sőtér István (Jelenkor, 1982/5); Albert Zsuzsa (Négy Évszak, 1982/8); Kabdebó Lóránt (Kortárs, 1982/12; Az Újhold költői, 1988); Kabdebó Lóránt (Jelenkor, 1983/10; A műhely titkai, 1984); Kováts Sándor Iván (Népszabadság, 1984. X. 2.); Rónay László (A magyar irodalom története 1945–1975, II/2, 1986); G. Szabó Lőrinc (Napjaink, 1987/2); Kabdebó Lóránt (Jelenkor, 1987/4; Sorsfordító pillanatok, 1983); Kabdebó Lóránt (Magyar Nemzet, 1987. IV. 25.); Lukácsy András (Magyar Hírlap, 1987. V. 6.); Ferenczi László (Magyar Nemzet, 1988. II. 15.); Vasy Géza (Népszava, 1988. III. 19.); Kovács Sándor Iván (Népszabadság, 1988. IX. 6.); Bertha Bulcsú (Írók, színészek, börtönök, 1990.); Határ Győző (Öt tanulmány, „Irodalomtörténet”, Tevan, 1981); Ólmosi Zoltán [A Berzsenyi-(sic!) körtől a Petőfi-körig, Múltunk, 1992/2); Kabdebó Lóránt (Magyar Hírlap, 1992. IV. 18.); Osztovits Ágnes (Magyar Nemzet, 1993. VI. 26.); Tarján Tamás (Népszabadság, 1993. VIII. 7.); Kovács Sándor Iván (Magyar Hírlap, 1993. VIII. 11.; Ferenchegyi esték, 1994); Major Ottó (Élet és Irodalom, 1993. VIII. 1.); Végzetes esztendők tanúi, 1995); Bohár András (Élet és Irodalom, 1994. I. 7.); Tüskés Tibor (Lyukasóra, 1994/1); Szabó Magda (Holmi, 1994/2); Szentesi Zsolt (Holnap, 1994/2); Hegedűs B. András (1956 Évkönyv, III., 1994); Fodor András (Forrás, 1994/3); Eva Haldimann (Neue Zürcher Zeitung, 1994. III. 19.); Varga Lajos Márton (Népszabadság, 1991. V. 3.; Írók Budapestje, 1996); Sárközy Mátyás (Bécsi Napló, 1994–1995–1996); Bálint B. András (Kortárs, 1994/7); Vargha Balázs (Lyukasóra, 1994/10); Lukácsy András (Magyar Hírlap, 1995. IV. 1.); Fazekas Ágnes (Élet és Irodalom, 1995. VII. 28.); Dobos Marianne (Isten tenyerén, 1995); Nemes Nagy Ágnes (Orpheus, 1995–1996); Jesús Tomé (Presentación, Mariposa Azúl y otros poemas, Puerto Rico, 1996); Standiesky Éva (Az írók és a hatalom, 1996); Lukácsy András (Magyar Hírlap, 1996. XII. 7.); Tóth Judit (Kortárs, 1997/1); Szepes Erika (Népszava, 1997. II. 8.).

Abból a közel sem örvendetes alkalomból, hogy megkezdem életem utolsó harmadát, a pályafutásomat kísérő híradások válogatott jegyzékét közlöm fentebb. Nem gondolom – csúf szerénytelenség lenne, ha szorgalmaznám, ha sugallnám csak –: a megadott bibliográfia minden tételét, akár nagyobb vagy szűkített részletét csatolja valaki lexikoncikke vagy munkásságommal foglalkozó tudós fejezete végére. De általános tapasztalatom (és ez nem csak az ÚMIL-ra vonatkozik, A magyar irodalom történeté-nek vaskos köteteire, sőt A magyar irodalom története bibliográfiájá-nak fóliánsaira is), az elengedhetetlen forrásmunkák adatsora olykor igen hézagos, gyakran ötletszerű, még többször kirívóan felületes. Az ÚMIL rólam szóló hasábjának recenziójegyzéke sem kivétel. Nem csak itt, a nevemet követő áttekintések záradékául, másutt is rendszeresen visszaköszön az a néhány könyvészeti adat, amelynek alapján megtárgyalásra kerülök, mintha nem akadna sok tucat hasonlóképp használható. A jövő kutatói számára válogattam össze hetvenet ezekből – az elmélyült, hozzáértő tanulmányokból csakúgy, mint a süket, vállveregető, rosszindulatú darabokból. Nem árt, ha a lelkiismeretes irodalomtörténész, aki arra adja fejét, hogy velem foglalkozzék, figyelmére méltatja ezeket is. Magam, ha érdekel egy szerző, és nem elégít ki vagy továbbgondolkozásra késztet a róla rögzített összefoglalás, szívesen folyamodom egyéb szaktanulmányokhoz, esszékhez – műveihez hozzáolvasok tehát. Fölhasználom ezért az évforduló kínálta lehetőséget, hét évtizedente a nagyképűség gyanúja nélkül megteheti talán az érintett, és magam foglalom össze, amit fontosnak jellemzőnek, vagy az alaposabb megértéshez ajánlhatónak érzek. Aki teljesítményemet nem sokra becsüli, pályakezdésemhez a pártállam ideológusainak megnyilatkozásaiból, jóval később Kartal Zsuzsa, Veress Miklós, Alexa Károly, Szentesi Zsolt, Bálint B. András recenzióiból meríthet érvrendszeréhez támasztékot; aki többre tart, az Sőtér István, Devecseri Gábor, Cs. Szabó László, Ritoók Zsigmond, Szilágyi János György, Tüskés Tibor, Vargha Balázs, Lengyel Balázs, Kabdebó Lóránt, Határ Győző, Kovács Sándor Iván, Szabó Magda, Nemes Nagy Ágnes, Lukácsy András, Tóth Judit és mások méltatásaiból.