Halászmadár
Széttépték már a bárány
percet farkas telek,
emlékeink folyói
rút sebtől véresek.
Mederkavics szemekben
ordas habok alatt,
fuldokló sárga lángok
ezért csillámlanak.
Tolladba burkolódzó
boldogtalan madár,
új szívet fölhalászni
karmod hiába vár.
Védőn szárnyadba vonni
(s látni!) féltél vajon?
Holott őrizni fészked
lett volna buzgalom.
Fent, mennyei folyóknak
vízbe merült egén
– zsákmánytalan tükörkép –
gázolsz vak szürkegém.
1997. április
[
Digitális Irodalmi Akadémia
]