Eltoltál magadtól. Nem kívánom, mondtad, |
fáradt, ernyedt vagyok. Ne tekints gumiból |
felpumpált babának, ne bánj úgy velem, mint |
bábúddal, akit, ha kívánsz, magad alá |
fektetsz és gyömöszölsz. Vannak idegeim, |
nem lángolok mindig, fáradt is lehetek, |
rosszkedvű, vagy beteg, vérzésem is lehet, |
idegenné válhatsz egy pillanat alatt. |
Rosszakat hallottam rólad, kinevetett |
az anyám, vagy húgom, azt hiszed, csak ölem |
létezik és tocsog s mindig vágyakozom? |
Ne nézz rám könyörgő szemmel, ne nyúlj felém. |
Miért sóhajtozol, játszod a szomorút, |
mért nem tudsz kihagyni egyetlenegy napot? |
Annyira tele vagy? Látom, görcsbe torzul |
arcod, feszül rajtad nadrágod. Na, gyere. |
|
|