|
Őrült örömmel nyomultam anyád özvegy |
| combja közé, megmondtam neki, szeretőd |
| vagyok s már vetkőzött, nyitotta blúzát, |
| dobta szoknyáját, feküdt, magára engedett, |
| ölelt húsos karjával, fekete bozonttal |
| takart mohó barlangjába húzott, és már |
| hüvelyében voltam, még párnát csúsztatott |
| feneke alá, felhúzta lábát és lökött, lökött |
| velem egy ütemben, csókolta arcom, szám, |
| halk nyögései gyorsan jajduló kiáltások |
| lettek, farkaséhesen minden sejtjét |
| megtömni akarta testemmel, minden sejtje |
| falt, habzsolta méhébe lövellt nedvem és |
| ki nem engedett magából, újra s újra akart, |
| s megkapta táplálékát, tudd meg, kedvesem, |
| ha anyád öcsikét szül, az apja én leszek. |
|
|