Most ne, mondtad könyveddel kezedben, most ne,
tanulnom kell, meg a szakdolgozat. Csókoltam füled,
de te mondtad, mondtad az intenzionális szigorú
kontextusait, az episztemikus kvantifikációt és,
hogy bizonyos harcias nők a férfiakat disznóknak
bélyegzik s a prezentálás formáját a beágyazott
mondatnak. Ettől a szótól veszetten ágyadra
nyomtalak, kapálózó combod vállamra vettem, az
apró selymet lehúztam öledről és már benned is
voltam tövemig, mélyen, haraptam blúzodon át
melled kirobbanó bimbóit, úgy éreztem, ilyen jó,
ilyen veszedelmes, veszett nem volt még soha, te
is löktél már, kiáltoztál, nyögtél, számtalan,
lüktető orgazmusodat sikolyokkal kísérted, végül
rád zuhantam. Lassan, bágyadt mosollyal magadhoz
tértél, vizsgáztam, mondtad és könyvedért nyúltál.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]