|
Alaktalan, szerelmet kereső, ködfelhő vágyam |
| lényedre talált, gyorsan körül vett, megsimogatta |
| fehér arcodat, szép, piros szádat, a hajadba |
| túrt, könnyű szellőként végig futott egész |
| testeden, hallgatta hangod, nevetésed, kérdő, |
| kíváncsi mondataidat, figyelte fiatal elméd |
| villámló kapcsolásait, érintés nélkül simogatni |
| kezdte egész testedet, karcsú lábad, sima combod, |
| hátad, nyakad, izmos, szép feneked, és egyre |
| közelebb kívánt jutni hozzád és már beléd is. |
| Könnyű felhőből gyorsan egész lelkemmé, egész |
| testemmé változott, kezem keze lett és az |
| arca arcom, a szeme szemem, s már látta: gyönyörű |
| vagy, már nyúlt volna feléd, hogy igazán és |
| nemcsak képzeletben csókoljon, simogasson és a |
| ködfelhő eltűnt s testi vágyammal én maradtam ott. |
|
|