|
Igen, a vércseppek a lepedőn öled |
| vérének cseppjei, beléd döftem magam, |
| egy percnyi fájdalom árán vége eddig |
| nekem őrzött, drága ártatlanságodnak, |
| most már nő vagy, azzá tettelek és |
| igazán az leszel, hogy gyönyört adj s kapjál, |
| hogy egymás szolgái legyünk, testünk, lelkünk |
| egymásért égjen, ha kell, kínozva egymást, |
| szeretni foglak és azt akarom, ölelj, |
| véred minden cseppje, egész tested, egész |
| lényed legyen enyém, vágyakozz utánam, |
| ahogy utánad én, ezek a vércseppek |
| lesznek pecsétjei szerelmünknek, közös, |
| végtelen vágyunknak, tudd, a gyönyör vár rád, |
| más vagy már, mint voltál, nyisd széjjel a combod, |
| töröld le könnyeid, add boldogan öled. |
|
|