Ölelés
Öleljünk ájulásig, gyere, Drága, |
benned vagyok, magadba hívtál elő, |
reszkető öled mélyébe, nincs hangja, |
de tudom, minden sejtemmel érezem, |
hogy sikoltozol ott bent is, markolsz, |
húzol, nedveidet ontod, csípőd táncol, |
derekamon átvetett vadul szorító, izmos, |
szép combjaid megfeszülnek, arcod |
szétomlik döféseimtől, erős, dallamos |
lökéseink ütemétől, érzem, szívedig |
hatol a testem, dobogó szívedig, |
még, még, kiáltod, még, még, akarom, |
vágtatunk eszünk elvesztése felé, |
falakat ugrunk át, eltűnik körülöttünk |
minden, a világ millió csillaga, tér, |
idő széjjel foszlik, csak mi vagyunk már, |
ketten teljesen összeforrva vad |
gyönyörben, repülésben, zuhanásban, |
közös megsemmisülésre, egymás teljes |
befogadására vágyó meztelen testek |
és lelkek, átváltozunk, már te vagy én, |
én vagyok te, még, még, kiáltod, még, még |
rekedt sikoly tör elő ajkadon, ölelsz, |
ölellek, rögtön meghalunk boldog |
halálban, még egyetlen közös, bódult, |
eszeveszett lökés, jaj, jaj, átjárja |
robbanó testünket, eszméletünket az |
elrabló gyönyörű halál, s utána csönd, |
fekszünk egymáson s lassan simogatjuk |
fényben feltámadó kettévált testünket. |
|
|