Nőiesség

Könnyű mozdulattal vetkőztetni kezdtél, mozdulnom se kellett, úgy szedted le ruhám, mint egy kisbabáról, anyás mosollyal súgtad: megfürdetlek, s már vezettél is, engedted a vizet, vigyáztál hőfokára, illatos sót kevertél hozzá. Belé feküdtem, élveztem melegét, hagytam, csinálj velem, amit csak akarsz, zsibbadtan átadtam magam simogató kezednek, néztem ellágyuló édes arcodat, szinte sugározott, s nem földi, hanem égi szeretet fénye áradt belőle, a szenteket és angyalokat festik így, közben mostad gyengéd mozdulatokkal végig a testem, a vállam, mellem, hasam olyan puhán, annyira lágyan, hogy bőröm bizsergett, idegeim ugrándozni kezdtek, agyam kidobott mindent magából, csak az egyre forróbb szerelmet érezte, egyre hevesebben a vágyat, és amikor ölemig értél, már merev voltam és robbanni kész, megváltozó kezed inkább szorított, markolt, nem becézett, az arcod égi fénye eltűnt, nő lettél hirtelen, ledobtad köntösöd, nyíló számba csókoltál, szemed lehunytad, bent voltál a kádban, fölöttem, rajtam s kezed egyetlen biztos fogásával magadba nyomtad kemény testemet.