Lüktetés

Jó a testednek, szájamba lövellt nedvednek íze, mondtad, szeretem, nyelvem ízlelőbimbói boldogan fogadják, amikor tele lesz tőled a szám, nem is nyelem le, nyalogatom, bárcsak maradna bennem, míg hívó szopásomnak engedsz és ömlik is a második és harmadik, lüktet a tested mereven, keményen, imádom ütemét, majdnem meghalok s tudom, ha ölem fogadná sósan is édes, sűrű nedvedet, akkor millió és millió része közül egyik, a legfürgébb, találkozna a méhemben velem és befúrná magát, mert erőszakosan élni akar, magzattá lenni, férfivá nőni bennem, hogy évek után egy másik nő kaphassa meg, azt, amit én kapok tőled. Forgatom, ízlelem mohó számban, minden cseppjét imádom, aztán gyomromba nyelem, hadd csússzon belém, legyen részemmé, vigyék az erek széjjel, teljék tőle mellem, combom, húsom, sikoltson ölem, így nem hagyhatsz el, nem csorogsz ki belőlem, ahogy ölemből, így leszel enyém, testem részeként igazán örökre.