Lábad

Imádom izmos, gyönyörű lábad, karcsú, feszes bokád, ahogy izmaid megfeszülnek, emelnek minden lépésnél, megszabják egész nagyszerű tested táncát, ringatják combjaid, telt, gömbölyű csípőd, mozdítják karcsú, ölelésre teremtett derekad, fel válladig, nyakad, karod, melled mozgásának csodás, hívást, játékot, örömöt sugárzó ritmusát, rejtve és mégis megmutatva női mivoltod szépséges, meleg, drága központját, öled. Csókjaimmal én is bokádon kezdeném, lassan kúszva fel, fel, lábikrád gyönyörén, fel, fel, gömbölyű, feszes combodon, mindent feledtető izzó, reménykedő, remegő vágyban, könyörgő és követelő csókokkal, hogy eljussak asszonyi lényed közepéig, lassan forrósodó, tiltó s mégis hívó, számnak kinyíló, mennyei öledig.