Könyörgés
Ha Isten, vagy a Sátán egyetlen paranccsal, |
szóval, mozdulattal megállítaná az egész |
mindenséget, a bolygókat, holdakat, a nagy |
világűr minden csillagát, atomokat, fák, |
füvek növését, tenger hullámait, lüktető |
életet, én azt kérném tőle, azért imádkoznék, |
vagy kötnék véremmel aláírt szerződést, |
hogy akkor tegye, amikor veled, benned |
vagyok, öledben szívedig nyomulva, és te |
már sikoltasz, mert lüktető testem felvitt, |
a gyönyörbe emelt, beteltél magommal, méhed |
is kinyílott, én meg, boldog győztes, úgy |
ölellek szerelmünk egében, ahogy még soha. |
|
|