Költségvetés
Mi is ugyanúgy csináljuk, ahogy ti, |
összeszámoljuk minden elsején |
mennyi a pénzünk, mi kerül belőle. |
Nekem most cipő, Jutkának kötény, |
|
ennyi és ennyi lesz a villanyszámla, |
ha minden jól megy, könyveket veszünk, |
jövő hónapban rádiót, részletre. |
Hónapokra előre tervezünk. |
|
A terveink egyre nagyobbra nőnek |
szélesednek, akár a láthatár, |
ha hegyre megy az ember és körülnéz |
s a távoli falvakat látja már. |
|
Kicsi ehhez a család – három ember – |
s míg számoljuk mi, mennyibe kerül, |
az ország minden egyes dolgozója |
szobánkba jön és tervezni leül. |
|
S így kerül szövőgyár a számvetésbe, |
a Dunán híd, Mohácson kombinát, |
traktorok, gépek, kultúrházak, fegyver |
szépíteni s védeni a hazát. |
|
Valaki azt mondja, hogy iskolákat, |
egy másik azt: új lakóházakat, |
csatornát Duna és Tisza közé, |
írjuk sorban a kívánságokat, |
|
s hogy meg legyen mind, mert mi ezt akarjuk |
– s a Párt majd irányít minket, segít – |
a kiadási oldalra felírjuk |
|
és így válnak valóra vágyak, álmok |
messze jövőbe nyílik a jelen |
s az ország minden egyes dolgozója |
velünk mondja, hogy így lesz, így legyen! |
|
|
|