Háromezerötven százalék
Olyan magas hegy nem akad, |
ahonnan az ember jövőbe lát, |
és takarja, mint a kéreg a fát. |
|
Mi lehántjuk – megvan hozzá a szerszám – |
és tudjuk, hogy milyen lesz a jövő, |
csodás tettek születnek százezerszám, |
s a grafikonok csúcsa égbe nő. |
|
A hitünk hajt és nem égi reménység, |
a normák gátját törve így halad |
a dolgozó nép egyre magasabbra, |
elhagyva avult százalékokat. |
|
Nézzétek a világból proletárok, |
kizsákmányoltak, minden elnyomott! |
Utunkra a Párt acélból kovácsolt, |
el nem görbülő síneket rakott. |
|
Ahogy a vízcseppben megvan a tenger, |
s egy falevélben zúghatnak a fák, |
úgy mutatkozik meg egy ilyen számban |
a boldog szocialista világ. |
|
Az ég is kipirosodik felettünk, |
a szívek és az arcok mosolya |
hirdetik, hogy mi világot teremtünk, |
világot, milyen nem volt még soha. |
|
|
|